A horvátországi származású Festetics család keszthelyi ágának alapítója Festetics Kristóf (1696–1768) volt. 1739-ben szerezte meg a Pethő család keszthelyi javait. Birtokaiból két hitbizományt hozott létre, a dégit és a keszthelyit. Kristóf 1745-ben kezdte el a család kastélyának az építését. Keszthely fejlődése érdekében kórházat alapított és mesterembereket telepített le a városba.
Kristóf fia, III. Pál (1722–1782) örökölte a keszthelyi hitbizományt apja halála után. Jogi tanulmányai követően Mária Terézia jogi és pénzügyi tanácsadója lett, valamint a Magyar Kamara alelnökévé is megválasztották. III. Pál 1772-ben kapott a királynőtől grófi címet. Keszthelyen elemi iskolát és háromosztályos gimnáziumot alapított.
I. György (1755–1819), III. Pál legidősebb fia a család egyik legjelentősebb tagja volt. Nevéhez fűződik többek között az 1797-ben alapított Georgikon, amely Európa első felsőfokú mezőgazdasági intézete; az 1817 és 1819 között megrendezett, a korszak híres íróit és költőit vendégül látó Helikoni Ünnepségek, valamint a kastély könyvtári szárnyának megépítése.
Fia, László (1785–1846) folytatta apja kulturális misszióját. Anyagi helyzete miatt azonban 1828-ban zárgondokság alá vették a birtokot, ám ennek ellenére sem záratta be a Georgikont.
László legidősebb fia, I. Tasziló (1813–1883) sikeres katonai pályafutásának legmagasabb katonai rendfokozata a lovassági altábornagyi rang volt. Testvére, II. György (1815–1883) az Andrássy-kormányban 1867 és 1871 között a király személye körüli miniszteri posztot töltötte be.
II. György fiának, II. Taszilónak (1850–1933) 1911-ben Ferenc József magyar hercegi címet adományozott. Mary Victoria Hamilton skót hercegnővel kötött házassága révén a Festeticsek európai uralkodócsaládokkal kerültek rokoni kapcsolatba. II. Tasziló idején nyerte el a kastély a mai formáját.
III. György (1882–1941) diplomataként Párizsban és Londonban szolgált. Az I. világháborúban a szerb, majd az olasz fronton harcolt. Fia, IV. György (1940–) alig nyolc hónaposan örökölte meg a hercegi címet és a Festetics-hitbizományt. A II. világháború végén, 1944 szeptemberében édesanyjával, Maria Haugwitz grófnővel hagyták el az országot.
